Európa-szerte megfigyelhető jelenség, hogy egyre kevesebben kérik az influenza elleni védőoltást. Mi az oka a bizalomhiánynak? Hogyan lehet meggyőzni az egészségügyi dolgozókat, hogy oltassák be magukat? Kell-e, illetve mit kell mondani az oltóanyag hatásosságáról, az esetleges mellékhatásokról? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ azon a szakmai találkozón, amit Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szervezett Stockholmban.

Az elmúlt időszakban komoly érdeklődéssel kísérte a sajtó és ezen keresztül a közvélemény olyan új kórokozók megjelenését, illetve ennek lehetőségét hazánkban, amelyek korábban csak tőlünk délebbre, melegebb klímájú területeken fordultak elő. A nyugat-nílusi láz vagy akár a dengue-láz neve ma már ismerősen csenghet a hétköznapi ember számára is. Miközben újdonságuk, illetve a körülöttük zajló hírverés miatt tartunk az új kórokozóktól, hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy régi, de szintén veszélyes ismerősről, az influenzáról. Hazánkban a különböző trópusi eredetű fertőzések – szerencsére – csak minimális számú megbetegedést okoznak, míg az influenza minden évben tíz- és százezreket dönt le a lábáról Magyarországon is. Az influenza az egyik legfenyegetőbb fertőző betegség a félmillárd lakosú európai kontinensen!

Fontos vagy csak egy a sok közül?

A munka egy gyors felméréssel kezdődött. Arra kérték a résztvevő országok képviselőit, hogy mondják el véleményüket arról, hogy szerintük az influenza:

1. sürgető beavatkozást igénylő kérdés;
2. fontos kérdés;
3. fontos kérdés, de csak egy a sok közül;
4. nem fontos kérdés.

A gyors felmérés eredménye szerint az influenza egy sürgető beavatkozást igénylő, de legalábbis fontos kérdés. A közvélemény kutatások szerint azonban az átlagember hozzáállása már nem ennyire határozott. Az influenzát nem tarják fontos kérdésnek, vagy ha számolnak is vele, más fenyegetésekkel egyenrangúnak tartják.

Az Európai Unió minden országa rendelkezik influenza védőoltási programmal. Az Európai Tanács ajánlása szerint 2014/15-re el kellene érni a 75 százalékos oltási arányt az idősebb korosztályokban (65 éven felüliek), a krónikus betegségben szenvedők, illetve az egészségügy dolgozók körében – emelte ki Kari Johansen, az ECDC influenzával és más légúti vírusokkal foglalkozó programjának munkatársa. A célszintet jelenleg csak 2-3 országban érik el, a legjobb eredményeket Hollandia tudja felmutatni, de ott is visszaesőben van az oltást kérők száma. Hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedik el, sőt az egészségügyi dolgozók tekintetében még valamivel jobb is a helyzet az átlagnál, ugyanakkor a kívánt 75 százalékos oltottsági aránytól rendkívül messze vagyunk.

Hatásos-e az influenza elleni védőoltás? Milyen mellékhatásokkal kell számolni?

Nem csak a közvéleményt, hanem a tudományos világot is foglalkoztatja a kérdés. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az influenza ellen – jelenlegi ismereteink szerint – a védőoltás az egyetlen hatékony védekezési módszer.

Az influenza elleni védőoltás hatásosságát vizsgálták az I-MOVE projekt keretében, amelynek munkájában hazánk is részt vett. Többek között az influenza vírus változékonysága az oka, hogy az ellene használt védőoltás hatásossága rendkívül széles skálán, 40-70% között változhat, attól is függően, hogy mennyire sikerül jól kiválasztani, hogy melyik törzsek kerüljenek az adott szezonban a vakcinába.

Milyen okok állhatnak a védőoltásokkal kapcsolatos bizalomhiány mögött?

Heidi J. Larson (London School of Hygiene, Tropical Medicine) szerint az emberek a következő gondolatok, illetve kérdések mentén haladva alakítják ki saját véleményünket.

A bizalomhiány okai:

1. Oltásbiztonsági kérdések. (nem áll elég információ a rendelkezésemre)
2. Szükség van-e az oltásra? (azt látom, hogy körülöttem senki sem beteg)
3. Miért van szükség gyógyszerre, ha nem vagyok beteg? (a megelőzéssel kapcsolatos ismeretek hiánya)
4. Új jelenség: a többi gyerek úgy is be van oltva, ezért a saját gyermekemet nem oltatom be/nem engedem beoltani. (számítok arra, hogy nem fertőződhet meg)
5. Hitbéli kérdések. (alternatív gyógymódok, vallási és egyéb filozófiai meggyőződés)
6. Az információban, az azt adóban vagy akár a rendszerbe vetett bizalommal kapcsolatos bizalomhiány.

Kérjem? Ne kérjem?

A British Medical Journal-ban jelent meg egy írás „Vaccine Hesistancy” címmel, amely az oltásokkal kapcsolatos bizalomhiány hátterét próbálta meg feltárni. Az oltásokkal kapcsolatos magatartásuk alapján az emberek 3 nagy csoportba sorolhatók:

1. Az oltásokat feltétel nélkül elfogadók, azt beadatók csoportja
2. Az oltásokkal kapcsolatban bizonytalanok („hezitálók”) csoportja
3. Az oltásokat ellenzők csoportja

Ezen a ponton pedig már a kommunikációs kérdések kerülnek terítékre. Célunk elsősorban azok megszólítása, akik bizonytalanok az oltásokkal kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor figyelnünk kell azokra is, akiknek nincsenek kétségeik, fontos ugyanis megerősíteni bennük, hogy helyes döntést hoznak, amikor a védelem mellett döntenek. Az ellenzők csoportjával összefüggésben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy míg korábban egymástól elszigetelten éltek, ma már a közösségi hálózatok segítségével összekapcsolódnak, és nagyobb erőt mutatnak – sokszor nagyobbat annál, mint amivel valójában rendelkeznek.

Az oltásokkal kapcsolatos legújabb kommunikációs trendek szerint a legfontosabb az őszinteség. Hiába érezzük úgy, hogy jobb lenne, ha a hatásosságra, hatékonyságra, illetve a mellékhatásokra vonatkozó kutatások, tudományos tények a szakmai berkeken belül maradnának, a tömeg-, illetve a közösségi kommunikációs csatornák idejében ez a magatartás már nem tartható. Tudatában kell lenni annak is, hogy „az orvosok jobban tudják” hozzáállás sem működőképes, és az indoklás nélküli „kinyilatkoztatásokkal” már nem lehet az emberekre hatni. Ha nem kapnak az egészségügyi dolgozóktól, az egészségügy irányából megfelelő tájékoztatást, akkor saját maguk néznek utána az interneten, vagy az ismerősöktől, barátoktól, családtagoktól kérnek tanácsot. A megszerzett információ vagy tanács tévútra vezetheti az embereket, így hát egészen egyszerűen nincs más választásunk, mint őszintének lenni, őszintén beszélni a hatékonyságról, a lehetséges mellékhatásokról.

Ebben az összefüggésben a kérdés sokkal inkább az, hogy milyen környezetbe ágyazva közvetítjük, milyen mélyre megyünk a tudományos tények, adatok kommunikálásában. Figyelni kell arra, hogy hogyan, milyen eszközökkel mutatjuk be az információt. Elmondhatjuk, hogy az influenza elleni védőoltás hatásossága 40 és 70% között mozog, de mellette megemlíthetjük azt is, hogy ha sikerülne kifejleszteni a HIV ellen egy oltóanyagot 40-70% közötti hatékonysággal, azt kétségtelenül mindenki tudományos áttörésként értékelné! Másik területről példát merítve: ha a dohányzást 1%-al visszaszorítjuk, akkor komoly, pénzösszegekben is mérhető sikerről beszélünk. Ezzel összefüggésben feltehetjük a kérdést: vajon mennyit takarítunk meg azzal, ha csak néhány százalékkal is, de sikerül visszaszorítani az influenza okozta megbetegedéseket (pl. kiesett munkaórák, gyógyszerre elköltött pénz)? Mit jelent, ha sikerül megelőzni a súlyos lefolyású, esetenként halálos kimenetelű megbetegedéseket? Az ilyen üzenetek segíthetnek az influenzával kapcsolatos kommunikáció újraértelmezésében.

A bizalomépítés egyik legnehezebb időszaka, amikor igazából nincs „krízishelyzet”. Az emberek nem félnek, nem tartanak azoktól a betegségektől, amelyeket nem látnak nap mint nap, nem fordul elő környezetükben, amelyekkel kapcsolatban nincs személyes élményük. Jó példa erre a kanyaró, ami nagy járványokat okozott az elmúlt időszakban több európai országban is. Wales-ben a szülők akkor kezdték el komolyan venni a védőoltást, amikor látták, hogy milyen súlyos és ragályos betegségről van szó. Darina O’Flanagan, az ír egészségvédelmi felügyeletet ellátó szervezet igazgatójának véleménye szerint ebben a tekintetben az egyik legfontosabb dolog, hogy a szülők számára az oltás beadatása legyen a megszokott, elfogadott és követendő norma.

Az influenza kommunikációjával foglalkozó nap utolsó momentumaként kiscsoportos műhelymunka keretében folytattuk a munkát. Ennek során lehetőségem nyílt csoportomban „összefogni” a megbeszélést, majd rövid beszámolót tartani a résztvevők számára.

„Hogyan mondjuk el az igazságot? – A kommunikáció újraértelmezése.”

Ezt a témát jártuk körül az észt, svéd és magyar kollégákkal.

1. Leszögeztük, hogy a védőoltások ügye nem csak az egészségügyi szervezetek, intézetek részéről követel meg őszinteséget, hanem a vakcina gyártók oldaláról is. Sokszor éri ugyanis őket a vád, hogy profitorientált vállalkozásként érdekeltek a probléma felnagyításában, hogy növelni tudják eladásaikat. Kulcsfontosságú tehát tulajdonosi szerkezetük, cégstruktúrájuk átláthatóságának biztosítása.
2. Mennyi halálozás írható az influenza számlájára? Kérdésként merült fel, hogy ezt pozitív vagy negatív üzenetként kell-e értelmezni. Egyetértettünk abban, hogy negatív üzenetről van szó, azonban a negatív üzenetek jól működnek. Így szükséges a halálesetek számának kommunikálása, csakúgy, mint a kórházi ellátást igénylő esetek, a lélegeztetésre szoruló betegek számáról szóló adatok közzé tétele.
3. A mellékhatásokról szólva fontosnak tartottuk az ezzel kapcsolatos kulcsüzenet hangsúlyozását: „a védőoltásokkal kapcsolatos kockázatok nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos betegségek jelentenek”.
4. Fontos, hogy legyenek adataink, lehetőleg olyan adatok, amelyek összehasonlíthatók. A 15 milliós Hollandiában egy évben átlagosan csak egy influenzával összefüggésbe hozható haláleset fordul elő. Ezzel szemben az 1,3 millió lakosú Észtországban akár 100 halálesetet is regisztrálnak évente. A százezer főre jutó halálozási arányt tekintve Hollandia és Észtország között kiugró a különbség. A magyarázat: Hollandiában az átoltottság 75 százalék körül mozog, Észtországban viszont alig éri el az 1 százalékot. Az ilyen jellegű összehasonlítások is lehetőséget adnak a kommunikációs üzenetek megfogalmazására.
5. Szükség van egészségnevelési tevékenységre, amelyben helyet kell kapnia a védőoltásokkal kapcsolatos ismereteknek. Lépésről lépésre érdemes haladni, kezdve a fiatal korosztályokkal. (Fontos megjegyezni, hogy a gyermekeken keresztül komolyan lehet hatni a szülőkre is!)

Az influenza elleni védőoltással kapcsolatban a következő üzeneteket fogalmaztuk meg:

• A vakcina 3 az 1-ben termék – egy oltással három vírus ellen biztosít védelmet!
• A védőoltás a betegség megelőzésének leghatékonyabb, és egyben biztonságos módja!
• Egy-egy oltóanyag hatékonysága az adott betegségtől is függ. Léteznek 70-80 százalékos hatékonyságú vakcinák, az influenza esetében ez a vírustörzstől függően 40-70%. (100 százalékos hatékonyságú oltás nem létezik!)
• Az oltás mindig olcsóbb, mint egy esetleges megbetegedés esetén a gyógyszerekre költött összeg, a gyógyítás költsége.

Végezetül pedig üzenetünk az egészségügy, az egészségügyi kommunikátorok számára: Az információ hiánya már önmagában is veszélyt jelent!